Kik laknak a városi ember talpa alatt? Miként hat az urbanizált környezetben élő emberre a talaj állatvilágának gazdagsága? Magyar és dán ökológus kutatók e kérdésekre keresik a választ.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhusi Egyetem munkatársai több mint száz urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról a városiasodás talajfaunára gyakorolt hatásának a megértéséhez. A kutatók az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását.
egy maroknyiban pedig több ezer szabadon élő, vagyis nem parazita életmódú fonálféreg bújhat meg. Egy négyzetméteren néhány ezertől akár százezres nagyságrendig fordulnak elő ugróvillások és atkák. A talajállatok számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak az embernek. A giliszták úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök, nagyban képesek átalakítani a környezetüket a talaj intenzív átkeverésével. Hektáronként akár több ezer kilométernyi járatot hoznak létre, így fellazítják a talajt, segítik a víz bejutását, és hozzájárulnak a humuszképződéshez is.
A talajlakó atkák sokféle szerepet tölthetnek be a táplálékláncban: lehetnek növényevők, ragadozók vagy lebontók. Ez utóbbiak holt szerves anyagokkal táplálkoznak, és segítik a tápanyaggá válásukat. A talajlakó fonálférgek lehetnek baktériumevők, növényevők vagy ragadozók. A lebontó ugróvillások a talajlakó baktériumokat és gombákat szabályozzák, illetve a mohák beporzását is végzik. A csigák, az ászkák és az ezerlábúak is a lebontók közé tartoznak, a százlábúak kizárólag ragadozók, a futóbogarak között előfordulnak a gyomok terjedését szabályozó növényevők, vegyes táplálkozásúak és a biológiai védekezésben segítő ragadozók is.
A városiasodás, vagyis a városok területének és népességének növekedése gyökeresen átalakítja ezeknek az állatkáknak az élőhelyét.
sokszor és nagy területen aszfalttal, betonnal és épületekkel fedi le, illetve sok helyen az év minden szakában élénk zöld pázsitot tart fenn. Ezek az átalakítások több állatcsoport élőhelyét is veszélyeztetik vagy megszüntethetik.
„Azzal, hogy a városokban sűrűn építkezünk, gyakorlatilag megszüntetjük a talajt mint élőhelyet” – figyelmeztet Szabó Borbála, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Alapesetben a talajnak van egy szerkezete, melyben több pórus, légzseb és járat van, illetve ezeknek a pórusoknak a felületén lévő vízréteg is fontos, mely a megfelelő páratartalmat és az állatok vízellátást biztosítja. Amikor építkezünk, vagy eltávolítjuk és homokra cseréljük a talajt, vagy letömörítjük, és arra építkezünk. Vagyis megszűnnek a pórusok és járatok, így az állatoknak nincsen hol élniük. Az épületek és az aszfalt alatt olyan tömör a talaj, hogy lehetetlen benne járatokat ásni. „Csak képzeljük el, hogy egy épület több tonnás tömegét megtartó járatot kell ásnia egy pár milliméteres állatnak” – szemlélteti a kihívást a szakember.
A kutatók megállapították, hogy az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok, így a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagságát negatívan érinti az urbanizáció. Az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát viszont kedvezően befolyásolja városiasodás.
„Számítottunk rá, hogy lesznek állatcsoportok, amelyeknek előnyös a városi környezet”
– mondja Szabó Borbála.
Azonban ha megnézzük, hogy minek az egyedszáma nő, akkor már korántsem olyan derűs a kép. Általában az igénytelen fajok szaporodnak el, a ritka és természetvédelmi szempontból értékesebb fajok egyedszáma csökken, akár nullára. „Érdekes volt, hogy elsősorban szárazabb éghajlatokon tapasztaltuk az egyedszám növekedését, valószínűleg azért, mert ezeken a helyeken egész évben öntözni kell a zöldfelületeket, hogy fenntartsák őket. Ez a megnövekedett víztartalom elégséges ahhoz, hogy az igénytelenebb talajállatok felszaporodjanak. Tehát általánosságban szárazabb éghajlaton a sok locsolás következtében kedvezően hat a talajállatok egyedszámára a városiasodás, nedves éghajlaton az intenzívebb párolgás és a csapadék gyorsabb elfolyása miatt kialakuló szárazabb városi környezet csökkenti az egyedszámot.”
Sokszor nem is gondolunk rá, de az egzotikus növényekkel sok idegenhonos talajállatot hurcolunk be a városokba. Ezeknek a fajoknak az egyedszáma is nőhet a városokban a természetes ellenségeik hiánya miatt.
A Science of the Total Environment nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik tanulsága, hogy közvetve
„Bizonyított tény, hogy a zöldfelületek és az odavonzott változatos közösség, növények, madarak és rovarok jó hatással vannak az emberek fizikai és mentális egészségére – ismerteti Szabó Borbála. – Sokszor tekintünk teljesen külön a felszíni és talajéletre, a kutatásokban is gyakran elkülönítjük őket, mert más vizsgálati módszereket igényelnek, azonban a Földön semmilyen rendszer nem független a többitől, minden mindennel összefügg.” Az egészséges talaj előfeltétele az egészséges növényzet fejlődésének, és a növényzet meghatározza, milyen felszíni állatok találhatók meg az adott helyen.
Nyitókép: Shutterstock
Szép summa üti a markát annak a német személynek, aki a Facebook használatával jelentkezett be egy oldalra: az EU Bírósága a GDPR megsértése miatt marasztalta el a Bizottságot.
Hamarosan a felhasználók ítélkezhetnek a hírekről – éppen úgy, mint régen.
Az Állami Számvevőszék az összes magyar település anyagi helyzetét megvizsgálta, nem maradhatott ki Budapest sem, ahol ezek után már nem maradtak titkok.
A Meta arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy akadályozza meg az OpenAI átállását profitorientált működésre.
„Nagylelkű” ajánlatot tett a Meta-vezér.
A tűzoltók egyelőre nem tudják megfékezni a lángokat.
Sallai Rolanddal a soraiban játszott 2–2-es döntetlent a Galatasaray a Török Kupában. A magyar labdarúgó-válogatott kulcsembere kezdett és végig a pályán volt, így nem bizonyult súlyosnak a térdsérülése.
